További részleteket lásd a KÖVI honlapján.
1. Oktatási rendszerek elméleti alapjai &
I. félév
A tantárgy tanításának
célja
A hallgató hozzásegítése a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű
problémáinak elemzéséhez és az oktatás területét is elérő nemzetköziesedés
folyamatainak, az oktatási rendszerek fejlődését befolyásoló nemzetközi
hatásoknak, valamint az európai integráció jelentette kihívásoknak és
feladatoknak a megismeréséhez.
A tantárgy
elsősorban a modern közoktatási rendszerek problémavilágának bemutatására és
értékelésére törekszik. Ennek keretében olyan alapvető fogalmak, összefüggések
és ismeretek közvetítésére kerül sor, melyek hozzásegítik a hallgatókat az
intézményes nevelés makro-társadalmi összefüggéseinek, valamint tágabb
szervezeti és politikai környezetének nem utolsó sorban pedig az Európai
Uniónak az oktatás fejlesztésére, befolyásolására irányuló és végső soron közös
európai politika irányába mutató tevékenységének és eszközrendszerének
megismeréséhez és ezen keresztül az oktatásügy folyamatainak, az oktatás
fejlődésének és a jelenkori hazai oktatáspolitikai összefüggéseknek a jobb
megértéséhez.
A tantárgy tartalma
1. A modern oktatási rendszerek általános jellemzői.
1.1
Az
oktatási rendszerek funkciói és ezek konfliktusai.
1.2
A
modern oktatási rendszerek kialakulása, eltérő fejlődési modellek.
2. Változások a modern oktatási rendszerekben.
2.1. A változások fajtái, kiváltó okai.
2.2. Változások a centralizált és a decentralizált
rendszerekben.
2.3. Az oktatási rendszer alrendszerei és ezek
konfliktusai.
3. A modern oktatási rendszerek szabályozása.
3.1. A szabályozás tárgya, eszközei.
3.2. A szabályozás típusai.
3.3. A rendszerszabályozás ellentmondásai.
4. A hazai közoktatási rendszer szerkezeti jellemzői és irányítási viszonyai.
5. Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerekben.
6. Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése, szakaszai.
7. Az Unió eszközei az oktatás fejlesztésére, befolyásolására.
8. A Közösségi
programok, jellemzőik és a magyar integrációs felkészülés kérdései.
1. Oktatási rendszerek elméleti alapjai –
tantárgy 2. Közoktatás irányítás – tantárgy
Kötelező szakirodalom
3. Az oktatás jogszabályi környezete –
tantárgy
Halász Gábor: Bevezetés az oktatási rendszerek elméletébe. In: Iskolavezetés és fejlesztés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged (a jegyzet anyaga).
Halász Gábor (2000): Az oktatás és az európai integráció. In: Új Pedagógiai Szemle. 2000/4. sz. 112–117.
Halász Gábor – Lannert Judit (szerk. 2003): Jelentés a magyar közoktatásról 2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 107–175.
John Field:
· A közösségi politika kialakítás az oktatás és a képzés területén 1957–1992.
· Oktatás a polgárok Európájában: Az 1990-es évek.
· Oktatás, képzés és európai integráció az ezredfordulón.
http:/www.europaletta.hu/index.php4
Kemény Gabriella (2002): Lisszabontól Barcelónáig - változások az oktatás és képzés koordinációjában. In: Új Pedagógiai Szemle. 2002/12. sz. 141–147.
Ajánlott
szakirodalom
1. Oktatási rendszerek elméleti alapjai –
tantárgy 2. Közoktatás irányítás – tantárgy
Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez
kapcsolódó részletes munkaprogram. Európai Tanács, Brüsszel. 2002. február 20.
3. Az oktatás jogszabályi környezete –
tantárgy
http:/www. om.hu
Archer, M. S. (1988): Az oktatási rendszerek expanziója. Iskolamester/4, Oktatáskutató Intézet.
Balázs Éva – Halász Gábor – Imre Anna – Moldován Judit – Nagy Mária (2000): A kormányzati szintek közötti felelősségmegosztás és a közoktatás öt Kelet-Közép-Európai országban. Magyarország. In: Oktatás és decentralizáció Közép-Európában. Tanulmánykötet. (szerk. Balázs Éva - Halász Gábor, 2000) OKKER, Budapest. 17–129.
Coombs, Ph. H. (1971): Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Budapest.
Fehér Könyv az oktatásról és képzésről. Tanítás és tanulás.
http:/www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc
Halász Gábor (1992): Az elszabadult gépezet. Café Bábel, No. 1. 71–80.
Halász Gábor (1996): A közoktatási rendszerek irányítása. OKKER, Budapest.
Halász Gábor – Lannert Judit (szerk. 1996): Az oktatási rendszerek elmélete (szöveggyűjtemény). OKKER, Budapest.
Halász Gábor (2000): Az EU-csatlakozás haszna és költségei az oktatás területén. In: Új Pedagógiai Szemle, 2000/5. sz. 95–102.
Halász Gábor (2000): A magyar integrációs felkészülés kérdései. In: Új Pedagógiai Szemle, 2000/6. sz. 110–121.
Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Halász Gábor (2002): Az oktatáspolitikák európai szintű koordinációja, ennek várható hatásai és Magyarország felkészültsége az ebben való részvételre.
http:/www.tarki.hu/integracio/if_munkacsop/4.pdf
Halász Gábor – Lannert Judit (szerk. 2000): Jelentés a
magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 53–81. és
105–167.
Mátrai Zsuzsa (szerk. é.n.): A tömegoktatás alapkérdései (pedagógiai olvasókönyv). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. Európai Bizottság, Brüsszel. 2000. október 30.
http:/www.oki.hu/eu/memorandum.pdf
Pályázati
felhívás az Európai Bizottság Socrates programjára 2004.
http:/www.tpf.iif.hu
Követelmények
A hallgató legyen
képes a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű problémáinak elemzésére,
a közoktatási problémák tágabb gazdasági-társadalmi kontextusba való
behelyezésére, az aktuális strukturális, irányítási, finanszírozási és tartalmi
szabályozási problémák bemutatására és értékelésére.
Legyen
tájékozott a nemzetközi térben zajló, a globaliáció és az európai integráció
irányába mutató folyamatok mibenlétéről és a nemzetközi együttműködés konkrét
megvalósulási lehetőségeiről.
A követelmények teljesítésének módja
A hallgatók szóbeli vizsgán
(kollokvium) adnak számot tudásukról. A hallgatók a vizsgán „A” és „B” részből
álló egy tételt húznak, majd megfelelő felkészülési idő után összefüggően
kifejtik azokat.
VIZSGA TÉTELEK
1. a) A modern közoktatási
rendszerek funkciói és az egyes funkciók közötti konfliktusok, az oktatási
rendszer és más alrendszerek (politikai rendszer, gazdasági rendszer,
társadalomszerkezet, kultúra stb.) kapcsolata.
b) Nemzetközi hatások a modern közoktatási
rendszerekben: a globalizáció és az európai integráció hatásai.
Követelmények
2. a) A modern tömegoktatási rendszerek kialakulása
és fejlődése, az ezt meghatározó tényezők, az állam szerepe a rendszerek
fejlődésében, eltérő fejlődési modellek.
b) Fontosabb
nemzetközi szervezetek az oktatás területén és szerepük az oktatás
fejlesztésében.
3. a) Az oktatáspolitika alapértékei (pl.: egyenlőség, méltányosság,
szabadság stb.), az ezek közötti konfliktusok ás a konfliktusok hatása az
oktatásügyre.
b) Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése,
fontosabb szakaszai.
4. a) A modern oktatási
rendszerek változására ható tényezők (egyéni és intézményi döntések, szervezett
csoportok cselekvése, strukturális kényszerek), változások a centralizált és a
decentralizált oktatási rendszerekben.
b) Az Európai Unió eszközei az oktatás
fejlesztésére, befolyásolására.
5. a) A modern oktatási rendszerek strukturális jellemzői, az oktatási
rendszeren belüli alrendszerek, a magyar iskolarendszer szerkezeti jellemzői és
problémái.
b) A magyar
integrációs felkészülés kérdései.
További részleteket lásd a KÖVI honlapján.