További részleteket lásd a KÖVI honlapján.

1.  Oktatási rendszerek elméleti alapjai  &

 

I. félév

A tantárgy tanításának célja

A hallgató hozzásegítése a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű prob­­lémáinak elemzéséhez és az oktatás területét is elérő nemzetköziesedés folyama­tainak, az oktatási rendszerek fejlődését befolyásoló nemzetközi hatásoknak, vala­mint az európai integráció jelentette kihívásoknak és feladatoknak a megismeréséhez.

A tantárgy elsősorban a modern közoktatási rendszerek problémavilágának bemutatására és értékelésére törekszik. Ennek keretében olyan alapvető fogalmak, összefüggések és ismeretek közvetítésére kerül sor, melyek hozzásegítik a hallgatókat az intézményes nevelés makro-társadalmi összefüggéseinek, valamint tágabb szervezeti és politikai környezetének nem utolsó sorban pedig az Európai Uniónak az oktatás fejlesztésére, befolyásolására irányuló és végső soron közös európai politika irányába mutató tevékenységének és eszközrendszerének megismeréséhez és ezen keresztül az oktatásügy folyamatainak, az oktatás fejlődésének és a jelenkori hazai oktatáspolitikai összefüggéseknek a jobb megértéséhez.

A tantárgy tartalma

 

1. A modern oktatási rendszerek általános jellemzői.

1.1   Az oktatási rendszerek funkciói és ezek konfliktusai.

1.2   A modern oktatási rendszerek kialakulása, eltérő fejlődési modellek.

 

2. Változások a modern oktatási rendszerekben.

            2.1. A változások fajtái, kiváltó okai.

            2.2. Változások a centralizált és a decentralizált rendszerekben.

            2.3. Az oktatási rendszer alrendszerei és ezek konfliktusai.

 

3. A modern oktatási rendszerek szabályozása.

            3.1. A szabályozás tárgya, eszközei.

            3.2. A szabályozás típusai.

            3.3. A rendszerszabályozás ellentmondásai.

 

4.  A hazai közoktatási rendszer szerkezeti jellemzői és irányítási viszonyai.

5.  Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerekben.

6.  Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése, szakaszai.

7.  Az Unió eszközei az oktatás fejlesztésére, befolyásolására.
 
8.  A Közösségi programok, jellemzőik és a magyar integrációs felkészülés kérdései.

1. Oktatási rendszerek elméleti alapjai – tantárgy

2. Közoktatás irányítás – tantárgy
3. Az oktatás jogszabályi környezete – tantárgy
 
Kötelező szakirodalom

Halász Gábor: Bevezetés az oktatási rendszerek elméletébe. In: Iskolavezetés és fejlesztés. Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged (a jegyzet anyaga).

Halász Gábor (2000): Az oktatás és az európai integráció. In: Új Pedagógiai Szemle. 2000/4. sz. 112–117.

Halász Gábor – Lannert Judit (szerk. 2003): Jelentés a magyar közoktatásról 2003. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 107–175.

John Field:

·   A közösségi politika kialakítás az oktatás és a képzés területén 1957–1992.

·   Oktatás a polgárok Európájában: Az 1990-es évek.

·   Oktatás, képzés és európai integráció az ezredfordulón.

http:/www.europaletta.hu/index.php4

Kemény Gabriella (2002): Lisszabontól Barcelónáig - változások az oktatás és képzés koordinációjában. In: Új Pedagógiai Szemle. 2002/12. sz. 141–147.

Ajánlott szakirodalom

1. Oktatási rendszerek elméleti alapjai – tantárgy

2. Közoktatás irányítás – tantárgy
3. Az oktatás jogszabályi környezete – tantárgy
 
Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram. Európai Tanács, Brüsszel. 2002. február 20.

http:/www. om.hu

Archer, M. S. (1988): Az oktatási rendszerek expanziója. Iskolamester/4, Oktatáskutató Intézet.

Balázs Éva – Halász Gábor – Imre Anna – Moldován Judit – Nagy Mária (2000): A kormányzati szintek közötti felelősségmegosztás és a közoktatás öt Kelet-Közép-Európai országban. Magyarország. In: Oktatás és decentralizáció Közép-Európában. Tanulmánykötet. (szerk. Balázs Éva - Halász Gábor, 2000) OKKER, Budapest. 17–129.

Coombs, Ph. H. (1971): Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Budapest.

Fehér Könyv az oktatásról és képzésről. Tanítás és tanulás.

http:/www.sulinet.hu/iskola/feherkonyv.doc

Halász Gábor (1992): Az elszabadult gépezet. Café Bábel, No. 1. 71–80.

Halász Gábor (1996): A közoktatási rendszerek irányítása. OKKER, Budapest.

Halász Gábor – Lannert Judit (szerk. 1996): Az oktatási rendszerek elmélete (szöveggyűjtemény). OKKER, Budapest.

Halász Gábor (2000): Az EU-csatlakozás haszna és költségei az oktatás területén. In: Új Pedagógiai Szemle, 2000/5. sz. 95–102.

Halász Gábor (2000): A magyar integrációs felkészülés kérdései. In: Új Pedagógiai Szemle, 2000/6. sz. 110–121.

Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Halász Gábor (2002): Az oktatáspolitikák európai szintű koordinációja, ennek várható hatásai és Magyarország felkészültsége az ebben való részvételre.

       http:/www.tarki.hu/integracio/if_munkacsop/4.pdf

Halász Gábor – Lannert Judit (szerk. 2000): Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 53–81. és 105–167.

Mátrai Zsuzsa (szerk. é.n.): A tömegoktatás alapkérdései (pedagógiai olvasókönyv). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. Európai Bizottság, Brüsszel. 2000. október 30.

http:/www.oki.hu/eu/memorandum.pdf

Pályázati felhívás az Európai Bizottság Socrates programjára 2004.
http:/www.tpf.iif.hu

  Követelmények

A hallgató legyen képes a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű prob­lé­máinak elemzésére, a közoktatási problémák tágabb gazdasági-társadalmi kontextusba való behelyezésére, az aktuális strukturális, irányítási, finanszírozási és tar­tal­mi szabályozási problémák bemutatására és értékelésére.

Legyen tájékozott a nemzetközi térben zajló, a globaliáció és az európai integrá­ció irányába mutató folyamatok mibenlétéről és a nemzetközi együttműködés konk­rét megvalósulási lehetőségeiről.

A követelmények teljesítésének módja

A hallgatók szóbeli vizsgán (kollokvium) adnak számot tudásukról. A hallga­tók a vizsgán „A” és „B” részből álló egy tételt húznak, majd megfelelő felkészülési idő után összefüggően kifejtik azokat.

 

 

VIZSGA TÉTELEK

 

1. a) A modern közoktatási rendszerek funkciói és az egyes funkciók közötti konfliktusok, az oktatási rendszer és más alrendszerek (politikai rendszer, gazdasági rendszer, társadalomszerkezet, kultúra stb.) kapcsolata.

b) Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerekben: a globalizáció és az európai integráció hatásai.

Követelmények

 
2. a) A modern tömegoktatási rendszerek kialakulása és fejlődése, az ezt meghatározó tényezők, az állam szerepe a rendszerek fejlődésében, eltérő fejlődési mo­dellek.

b) Fontosabb nemzetközi szervezetek az oktatás területén és szerepük az oktatás fejlesztésében.

3. a) Az oktatáspolitika alapértékei (pl.: egyenlőség, méltányosság, szabadság stb.), az ezek közötti konfliktusok ás a konfliktusok hatása az oktatásügyre.

b) Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése, fontosabb szakaszai.

4. a) A modern oktatási rendszerek változására ható tényezők (egyéni és intézményi döntések, szervezett csoportok cselekvése, strukturális kényszerek), változások a centralizált és a decentralizált oktatási rendszerekben.

b) Az Európai Unió eszközei az oktatás fejlesztésére, befolyásolására.

5. a) A modern oktatási rendszerek strukturális jellemzői, az oktatási rendszeren belüli alrendszerek, a magyar iskolarendszer szerkezeti jellemzői és problémái.

b) A magyar integrációs felkészülés kérdései.

 

További részleteket lásd a KÖVI honlapján.