Oktatási rendszerek elmélete - oktatáspolitika

Halász Gábor

A kurzus célja

A kurzus bevezetést nyújt a modern oktatási rendszerek fejlődésének és jelenlegi változásainak problémáiba, segíti az oktatáspolitikai folyamatok, az oktatási rendszer és más társadalmi alrendszerek (pl. gazdaság, politika, jogrend, kultúra), továbbá az oktatáspolitika és más politikaterületek (pl. foglalkoztatási, szociális, közigazgatási) közötti kapcsolatok megértését. Bemutatja az oktatáspolitika alakításának intézményi környezetét, a politika alakításában résztvevő szereplőket, a politikát meghatározó strukturális kényszereket és érdekeket. Lehetőséget ad a mai magyar közoktatás szerkezeti, irányítási és finanszírozási problémáinak megismerésére, ezek európai és tágabb nemzetközi összefüggésben való értékelésére.

Fő témakörök

· A modern közoktatási rendszerek funkciói, az egyes funkciókhoz kapcsolható oktatásügyi folyamatok, a különböző funkciók közötti konfliktusok. Az oktatási rendszer és más társadalmi alrendszerek (politikai rendszer, gazdasági rendszer, társadalomszerkezet, kultúra stb.) közötti kapcsolatok. Az oktatáspolitikai intézkedések hatása a rendszer funkcióira, illetve az oktatás és más társadalmi rendszerek kapcsolataira.

· A modern tömegoktatási rendszerek kialakulása, a kialakulást magyarázó elméletek, a rendszerré fejlődés állomásai és sajátosságai, a tömegoktatás kifejlődésének szervezeti feltételei. Az állam szerepe az oktatás fejlődésében, az oktatás és a kormányzati-közigazgatási rendszer közötti kapcsolódás kialakulása és ennek hatásai. Eltérő fejlődési modellek.

· Az oktatási rendszerekben zajló jellegzetes változások. A változásokat elindító és meghatározó tényezők, ezen belül a különböző társadalmi szereplők és a strukturális meghatározottságok szerepe. A változások különbségei centralizált és decentralizált oktatási rendszerekben, a centralizáció és decentralizáció hatásai.

· Az egyének és az intézmények által hozott döntések szerepe az oktatási rendszerek alakulásában. Az egyéni és intézményi döntéseket meghatározó tényezők, az érdekeltség és a kulturális meghatározottságok szerepe. Verseny és piac az oktatásban, a verseny erősítését és korlátozását célzó oktatáspolitikák.

· A szervezett társadalmi csoportok szerepe az oktatáspolitika alakításában. Az oktatáspolitika alakításának szereplői és intézményi keretei. Az oktatáspolitika mint közpolitika alapvető céljai, az egyes célok teljesülését elősegítő oktatásügyi változások, a célok közötti konfliktusok. Az oktatáspolitika alakításának szereplői és intézményi keretei általában és ma Magyarországon.

· Az oktatási rendszerek változásait meghatározó belső és külső strukturális jellemzők. Az oktatási rendszer szerkezete, vertikális és horizontális tagolódása. Az oktatási rendszer alrendszerei és az ezek közötti konfliktusok. Az oktatási rendszeren belüli alrendszerek összehasonlító elemzése. Iskolaszerkezeti problémák és változások a mai magyar közoktatásban.

· Az oktatási rendszerek szabályozása, a szabályozás tárgya és eszközei. Az oktatásirányítás és kormányzati rendszer, az oktatásigazgatás és a közigazgatási rendszer kapcsolata. Az oktatási rendszer szabályozásának jellegzetes típusai. Bürokratikus, piaci és szakmai szabályozási mechanizmusok az oktatásban. Az oktatási rendszer egységének és integritásának a fenntartása. A modern közoktatási rendszerek irányítási problémái, oktatásirányítási problémák a mai magyar közoktatásban.

· Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerek fejlődésében. Globalizálódás és oktatás. Az európai integráció közoktatási hatásai. Az oktatási rendszerek fejlődésének mai világtrendjei, a jövő lehetséges útjai.

Irodalom

· Archer, M.S. (1988): Az oktatási rendszerek expanziója, Iskolamester/4, Oktatáskutató Intézet

· Balázs É., Halász G., Imre A., Moldován J. és Nagy M. (2000): A kormányzati szintek közötti felelősség-megosztás és a közoktatás. In: Balázs–Halász (szerk.): Oktatás és decentralizáció Közép-Európában, Okker, Budapest, 56-77. o.

· Ericson, D.P. (1996): Az oktatási rendszer általános elméletének lehetősége, in: Halász Gábor - Lannert Judit (szerk.), Az oktatási rendszerek elmélete, Okker, Budapest, 67-91.

· Halász G. - Lannert Judit (szerk.) (2000): Jelentés a magyar közoktatásról - 2000, Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2000., 53-72; 90-96; 105-125 és 172-186. o.

· Halász G. (1988): Radikális ideológia és kompromisszumos gyakorlat: oktatáspolitika Magyarországon a hatvanas évek elején, Medvetánc, 1988/4-1989/1, 243-252. o.

· Halász G. (1991): Oktatáspolitikai koalíciók, Magyar Pedagógia, 1991/1, 51-62. o.

· Halász G. (1992): Az elszabadult gépezet, Café Bábel, No. 1., 71-80. o.

· Halász Gábor (1996): A közoktatási rendszerek irányítása, Okker, 1996, 62-76. o.

· Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón, Okker, 57-97. o.

· Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

· Halász, G. (1990): A közoktatás és a felsőoktatás kapcsolódása: problémák és nemzetközi perspektívák, in: Sáska Gáza – Vidákovich Tibor (szerk.), Tanterv vagy vizsga, Budapest, Edukáció, 107-121. p.

· Halász, G. (2002): Az állam szerepének változása a modern közoktatás szabályozásában, Iskolakultúra, 2002/4. sz. 3-11.

· Nagy P. Tibor (1992): A magyar oktatás második államosítása, Educatio, Budapest

· Nagy P. Tibor (2005): Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban (Akadémiai doktori értekezés), Iskolakultúra, 6-7. szám, 3-229.

· Pokol, B. (1988): Az egyetemi-tudományos szféra, Kutatások a felsőoktatás köréből/III, OKKFT Ts-4/2 programiroda , Budapest, 5-21. o.

· Ramirez, F.O. - Boli, J. - Meyers, P.V. (1989): Állam, népoktatás, tanítói hivatás, Iskolamester/7, Oktatáskutató Intézet

· Sáska, G. (1985): A tananyag-szabályozás kétféle logikája és eszköze: tanterv versus vizsga, Pedagógiai Szemle, 1985/5., 399-412.o.

· Setényi J. (1994): Jogalkotás és oktatás, in: Kelemen-Setényi (szerk.), Az oktatási törvénykezés változásai (Bárczy István könyvtár), Fővárosi Pedagógiai Intézet,