ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET
SZAKMAI-VEZETÉSI KONCEPCIÓ
(a 2001-ben beadott vezetői pályázat melléklete)
Az Országos Közoktatási Intézetben annak alapítása, azaz 1990 óta dolgozom, az intézet egyik szervezeti egységének, a Kutatási Központnak igazgatójaként. Mivel a közoktatási helyettes államtitkár mint miniszteri biztos mellett 1999 áprilisa óta főigazgató helyettesként, majd novembere óta megbízott főigazgatóként irányítom az intézetet, vezetési koncepcióm megismeréséhez a legjobb lehetőséget az ebben az időszakban lezajlott vezetési folyamatok bemutatása nyújthatja.
Az intézetvezetési feladatot 1999 áprilisában az akkor távozó dr. Gellér Balázs miniszteri biztostól, aki megbízott a főigazgató helyettesi feladat ellátásával, az ő kérésére vettem át. Az 1999-es év végén a miniszter helyettesítési jogkörrel megbízott a főigazgatói feladat ellátásával, olymódon, hogy a munkáltatói jogkör a közoktatási helyettes államtitkárnál maradt, a többi főigazgatói jogkört azonban önállóan gyakoroltam.
Az 1996 óta kinevezett főigazgató nélkül működő intézetben – a felügyeleti szerv által végzett vizsgálatok által dokumentálhatóan – 1999 előtt sok szempontból válságos vezetési és szervezeti feltételek voltak. Az intézetben rejlő szakmai potenciál kibontakozását nagymértékben nehezítették a rendkívül kedvezőtlen szervezeti és működési körülmények. A vezetői megbízásom óta eltelt időszakban folytattam a dr. Gellér Balázs által 1998 második felében elkezdett szervezeti konszolidációs folyamatot, illetve lépések sokaságát tettem a szakmai tevékenység fejlesztése érdekében. Mivel szakmai-vezetői felfogásom ezekből meglehetősen jól kirajzolódik – a jövőre vonatkozó megállapítások előtt – érdemes először, a teljes körűség igénye nélkül, ezeket ismertetnem.
Intézeti koncepció
kialakítása
1999 végén elkészítettünk egy olyan intézeti szakmai koncepciót, amely alapja lett az alapító okirat 2000 végén megtörtént módosításának. Az alapító okirat tervezetének különböző változatait a vezetés és a munkatársak szélesebb köre több alkalommal megvitatta, az Oktatási Minisztérium lényegében valamennyi javaslatunkat elfogadta és az új alapító okiratban ezeket érvényre juttatta.
A K+F tevékenységet
közvetlenül érintő munkaszervezési folyamatok
A K+F tevékenység eredményességének, a kutatásszervezés hatékonyságának érdekében számos jelentős horderejű lépést tettünk. 1999-ben – hosszabb szünet után – egységes szerkezetű intézeti munkaterv készült, amely megfelelő egyeztetési folyamat lefolytatása után elfogadást nyert (beleértve az egyes feladatok költségvetésének elfogadását). A munkaterv lehetővé tette az alapfeladatok és kiegészítő feladatoknak a korábbiaknál jóval világosabb különválasztását, az intézetben folyó tevékenység transzparenssé tételét.
A munkatervi tervezés folyamatát rögzítettük, és erről a felügyeleti szervvel írott megállapodást kötöttünk. Ez a megállapodás – amelyet az OKI részéről Gellér Balázs írt alá, de tartalmilag én dolgoztam ki –részletesen szabályozza a tervezési folyamatot, és a belső és külső szereplők számára egyaránt áttekinthetővé téve azt. A tervezésbe számos új, korábban nem létező elvi elemet vittünk bele (pl. a kommunikatív alku elve, az OM igényeinek írott formában való előzetes megfogalmazása és belső megvitatása, a tervezés többszintűvé és iteratívvá tétele, a külső szakértőket magába foglaló testületen belül lefolytatott egyeztetés elve stb.), amivel a szakmai tevékenység tervezésének lényegében új modelljét hoztuk létre. Az 1999-es és 2000-es évben ennek alapján történt az intézetben a K+F tevékenység szervezése, és ennek alapján történt a 2001. évi munkatervi javaslat elkészítése is. Érdemes hangsúlyozni, hogy a 2001. évi munkatervi javaslat e pályázat elkészítésének idejére elkészült és az Oktatási Minisztériumnak hivatalosan át lett küldve. Mivel e terv tartalmazza a következő évre tervezett szakmai tevékenységek koncepcióját, a vezetői pályázatom elbírálásánál logikusnak tűnik ezt is figyelembe venni.
Kiemelkedő jelentőségű, hogy 2000 folyamán elkészült a kutatási és fejlesztési tevékenység 3 éves középtávú terve, amely egyúttal a munkaerő és pénzügyi forrásokkal való gazdálkodás alapvető dokumentuma, illetve az OKI alapfeladatainak a meghatározását adja. A 2001. évi munkatervi javaslat kidolgozása során elkezdődött a 3 éves tervben leírtakhoz való alkalmazkodás. Mivel e terv egyben az intézet középtávú szakmai koncepciójának a szerepét is betölti, a vezetői pályázatom elbírálásánál logikusnak tűnik ezt is figyelembe venni (ebből a későbbiekben több elemet ebbe a pályázatba is beemelek).
A munkatervi tervezés áttekinthetőségét és a munkatervi javaslatok minőségének jobb megítélhetőségét szolgálja az, hogy a 750eFt feletti költségvetésű alapfeladatokhoz olyan részletességű tervet kell kidolgozni, amely megengedi a szakmai megközelítés, az alkalmazott kutatási módszerek, és a tervezett fejlesztési produktumok alapos bemutatását.
1999-ben – részben a korább ellenőrzési megállapítások hatására – elkezdődött, és 2000-re befejeződött a projektek keretében készült produktumok begyűjtését és intézeti szintű nyilvántartását szolgáló rendszer kiépítése. A projektekkel kapcsolatban sor került a főigazgatói titkárság reszortjának újra-definiálására (a projektek folyamatos nyilvántartásával, a módosítási igényekkel, szerződés-kötésekkel, jelentésekkel kapcsolatos feladatok ide telepítése). A könyvtárban kiépítettük a projektek keretében készült produktumok tárolásának és nyilvántartásának rendszerét, és a könyvtári anyag számítógépre vitelét. Ennek érdekében intézkedtünk megfelelő helyiség biztosításáról és egy könyvtáros e feladattal való megbízásáról. Az OM-mel történt egyeztetés alapján sor került egy, a projektek biztonságos megvalósítását szolgáló szabályozási, érdekeltségi és intézkedési koncepció megfogalmazására és a vezetői testület által való elfogadására.
A kutatási tevékenység jövőbeni eredményesebbé tételének érdekében 1999 folyamán együttműködési megállapodás született az Oktatáskutató Intézettel, amely kiterjed a munkatervekről való kölcsönös tájékoztatásra és az éves munkatervi feladatok egyeztetésére.
Érdemes még megemlíteni a tanulói teljesítmény-mérések hosszú távú tervének elfogadását, amelynek alapján – amennyiben ennek érvényessége az átszervezést követően is fennmarad – a jövőben jobban tervezhetőek lesznek az ilyen vizsgálatok.
Nemzetközi
kapcsolatok
Kidolgoztuk az intézet nemzetközi stratégiáját, amelyet a vezetői testület elfogadott. A 2000 évben már ennek alapján szerveztük nemzetközi kapcsolatainkat. A 2000. év kiemelkedő eseménye az, hogy az Intézetet – az OM-től kapott támogatás mellett – tagjai közé fogadta az európai nemzeti közoktatási kutató-fejlesztő intézetek konzorciuma, a CIDREE.
Az utazások átlátható bonyolítása érdekében éves utazási tervet hoztunk létre, amelyet a vezető testület megtárgyal és elfogad. A munkatervi feladatok tervezésének részévé tettük az adott feladat nemzetközi dimenziójának a tervezését, külföldi utazás – kivételes eseteket leszámítva – csak az elfogadott munkatervi feladatokhoz kapcsolódva történik.
Személyzeti
politika, jelentősebb személyi fejlesztések
1999 tavasza óta sor került több olyan poszt betöltésére, illetve kialakítására, amelyek a szervezeti hatékonyság és biztonságos működés szempontjából stratégiai jelentőségűek, illetve közvetlenül hozzájárulnak a K+F tevékenység eredményesebbé tételéhez. Ezek a következők:
· Új gazdasági igazgató alkalmazása
· Titkárságvezető alkalmazása
· Belső ellenőr alkalmazása
· Nemzetközi és kutatási szervező alkalmazása
· Home-page szerkesztő felvétele
· Kiadói központ igazgatójának megbízása
· Főigazgató-helyettesi poszt betöltése (2000 decemberével, az átszervezés nyomán újra megürült)
A fentiek mellett sor került a személyzeti ügyek intézésének rendezésére (a titkárság és a gazdasági igazgatóság közötti új munkamegosztás alakult ki, olymódon, hogy a személyzeti döntések előkészítésének felelőssége a titkárságra került. Megtörtént az egyes szervezeti egységek létszámkeretének rögzítése, a munkaköri leírások aktualizálása és az egyéni szakmai teljesítmény értékelését is segítő személyi dossziék kialakítása.
A 2000. évben a munkatársak jelentős hányadát intenzív nyelvi és számítástechnikai képzésre írattuk be, az idegen-nyelvi képzés érdekében több tanulmányi szerződést kötöttünk.
Vezetési
struktúra és folyamatok
Az 1999-es év tavaszától kezdve havi rendszerességgel, előre rögzített naprenddel ülésezett az intézeti tanács ülés, üléseiről részletes emlékeztető készült. A korábbiaknál jóval nagyobb jelentőségre tett szert a heti rendszerességgel ülésező vezetői értekezlet, szintén előre rögzített naprenddel, a meghozott döntések dokumentálásával (ezek alapján csaknem két évre visszamenően jól követhető minden szervezeti folyamat). A szervezeti egységek vezetőivel megtartott vezetői értekezleteket ugyancsak heti rendszerességgel szűkebb vezetői megbeszélés egészíti ki.
Különösen fontos változás, hogy 1999 tavasza óta az intézetet felügyelő helyettes államtitkár és az OKI vezetője között, előre rögzített, dokumentált naprenddel, heti rendszerességgel megbeszélések történtek.
A vezetési rendszer fontos eleme, hogy a vezetői értekezlet belső ellenőrzési tervet fogadott el és az ellenőri jelentéseket rendszeresen megvitatta. Az ellenőrzések alapján több intézkedési terv készült.
A
belső szabályozás erősítése
Az 1999-es év folyamán – még dr. Gellér Balázs megbízatása idején – sor került az kötelező alapvető szabályzatok (pénzkezelési, gazdálkodási, leltározási, gépkocsi-használati, munkavédelmi, tűzvédelmi, belső ellenőrzési, bizonylati szabályzat, selejtezési, külföldi kiküldetési) felülvizsgálatára és a hiányzók elkészítésére. Emellett több, a belső igényeknek megfelelő szabályzat készült el, illetve saját kezdeményezésre több ilyen létrehozása kezdődött el (általában hosszabb, többszereplős konzultációs folyamatban), továbbá több létező szabályzatot megújítottunk. Ilyenek a következők:
· a munkatervi tervezés folyamatának szabályozása, az OM és OKI vezetői által elfogadott, korábban említett dokumentummal
· a belső munkatársak anyagi elismerésének szabályai
· a szervezeti egységeknél történő dokumentum és könyvnyilvántartás szabályai elfogadása
· az OKI által fizetett honoráriumok és díjak
· szoftverkezelési és beszerzési szabályzat
· az OKI által szervezett pedagógus továbbképzések szabályai
· A kötelezettségvállalások, a teljesítések és kifizetések rendjének újraszabályozása
· Az iratkezelés újraszabályozása
Költségvetés
és gazdálkodás
Megtörtént az alapfeladatok és a feladatfinanszírozásban ellátott feladatok világos költségvetési különválasztása. Valamennyi munkatervi feladat önálló költségvetési kódot kapott, amivel megvalósult az egyes feladatok elkülönült kezelése
Havi rendszerességgel sor kerül intézeti szinten az egyes munkatervi feladatok költségvetési pozíciójának áttekintésére
Átfogó leltárt hajtottunk végre
Főigazgatói utasításban szabályoztuk az OKI kiadványok nyilvántartásának a rendszerét
Az
informatikai rendszer fejlesztése
Az 1999-es évben új rendszermenedzsmentet vezettünk be, amelynek zajlik a megújítása. A budapesti központban állandó informatikusi jelenlétet biztosítottunk. Az informatikai fejlesztéseket a vezető testület által rendszeresen tárgyalt és frissített fejlesztési terv alapján végezzük. Elkezdődött és csaknem lezárult az Intranet hálózat fejlesztése, amely részben a szervezeti-gazdálkodási folyamatok átláthatóbbá tételét, részben a belső szakmai és szervezeti kommunikáció javítását szolgálja. Megújítottuk és jelentősen kibővítettük az informatikai szolgáltatóval kötött szerződésünket.
Épületbiztonság
Felülvizsgáltuk az elektromos rendszert, elvégeztettük a feltétlenül szükséges javításokat és a biztonságot növelő áramtalanítási rendszert alakítottunk ki.
Külső
kommunikáció
Az 1999-es év egyik legfontosabb stratégiai lépése a K+F tevékenység eredményeinek eredményesebb disszeminációját lehetővé tevő szervezeti változások elindítása. Önálló kiadói központ jött létre, amely jelentős fejlesztést valósított meg az OKI honlapján. A kiadói és terjesztési tevékenység szakmai koordinálására szerkesztő bizottság jött létre. Elkezdődött egy megállapodás kialakítása egy kiadói partnerrel, amely lehetővé teszi az OKI-ben keletkező kutatási eredmények megfelelő közzétételét.
Megtörtént a levelezési formátum egységesítése, új logót készítettünk. Az intézetről közzétett elektronikus információt nagymértékben javítottuk, angol nyelven is hozzáférhetővé tettük. Elkészül egy, az OKI-t angol és magyar nyelven bemutató brossura és egy részletes angol nyelvű ismertető anyag.
Részben a külső kommunikációt, részben a szakmai tevékenység értékelését szolgálja az havi OKI szakmai napokról született vezetői döntés. Ennek értelmében minden hónapban egy, előzetesen elkészített anyag vitájára épülő szakmai napot tartunk. Ugyancsak elsősorban a szakmai munka értékelését szolgálja, de van külső kommunikációs funkciója annak, hogy minden jelentősebb munkatervi feladat szervezése külső szakembereket is magába foglaló szakmai testület bevonásával történik
Az
oktatási minisztériummal való kapcsolat
Az Intézet és az Oktatási Minisztérium kapcsolatát a 90-es évtizedben gyakran jellemezték olyan kommunikációs problémák és feszültségek, amelyek részben a sajátos hazai viszonyokkal magyarázhatók, részben általában – más országokhoz hasonlóan – gyakran jellemzik a kutatási és közigazgatási szféra kapcsolatát. Az 1999 óta eltelt időszak fontos fejleménye e kapcsolat intenzívvé válása, a közvetlen kommunikáció erősödése, a vitás kérdések kölcsönös egyeztetéssel való megoldása. Ezt szolgálta a rendszeres (heti) egyeztetés az intézet vezetése és a közoktatási helyettes államtitkár között, a helyettes államtitkár rendszeres meghívása a kibővített vezetői értekezletekre, az intézeti szervezeti folyamatoknak a főhatóság számára is jól áttekinthetővé tétele. A szaktárcával való konstruktív együttműködést kiemelkedő belső célnak is tekintettük.
Érdemes utalni arra, hogy a fentiek nem tartalmazzák a megtett lépések és folyamatok teljes körű bemutatását: elsősorban a legfontosabb elemeket emelik ki. Érdemes hangsúlyozni azt is, hogy az OKI-n belüli szervezeti viszonyok konszolidálásának igen komoly korlátokat szabott az, hogy csupán a 2000. és 2001 év fordulóján zárult az hosszú átszervezési folyamat, amelynek eredményeképpen az intézettől több szervezeti egység, ezek feladatai és az itt dolgozó munkatárasak más szervezetekhez kerültek át.
A jövőbeni elképzeléseket, a szervezetfejlesztő és a K+F tevékenység fejlesztését célzó törekvéseinket az 1999-es és 2000-es év folyamán többféle dokumentumban leírtuk. Ezekre az előzőekben már utaltam. Ezen anyag olvasójának ismét figyelmébe ajánlom mindenekelőtt a 2001. évi munkatervi javaslatunkat (illetve annak – általam írott – bevezetőjét, amit igény esetén elküldünk a pályázat értékelőinek), illetve a 3 éves középtávú tervet.
Az Országos Közoktatási Intézet az Oktatási Minisztérium által fenntartott központi kutató-fejlesztő intézet, amely tevékenységét középtávú kutatási és fejlesztési terve, és éves munkaterve alapján önállóan végzi. Az intézetben folyó kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység alapvető célja a magyar közoktatás folyamatos megújulásának, és a korszerű szakmai-társadalmi igényekhez való alkalmazkodásának támogatása, továbbá a közoktatással kapcsolatos döntések szakmai megalapozása. Az intézet legfontosabb célja az, hogy a magyar közoktatás fejlődése szempontjából releváns, a közoktatási rendszerre irányuló eredményes kormányzati politika kialakulását segítő új tudást, az intézményekben folyó tanulás és a tanítás megújítását szolgáló innovációkat hozzon létre.
Az intézet kutató és fejlesztő tevékenységével a közoktatás egészét szolgálja: e tevékenységének címzettjei a közoktatás országos és helyi irányítása, a pedagógus szakma, az iskolák, az iskolahasználók valamint a közoktatásban érdekelt más társadalmi csoportok. Az intézet konstruktív együttműködésre törekszik a közoktatás-fejlesztés valamennyi szereplőjével.
Az intézet kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a kutatási, fejlesztési és innovációs elemek összekapcsolására. Előnyben részesíti az olyan kutatásokat, amelyek eredményei a gyakorlatban közvetlenül alkalmazhatóak és az olyan fejlesztéseket, amelyek a közoktatásban tényeleges innovációs folyamatokat indítanak el. A fejlesztések körében kiemelten támogatjuk a korábban nem létező, új tudást és gyakorlatot generáló pilot fejlesztéseket. Különösen fontosnak tartjuk az eredmények széleskörű disszeminációját, az ezt segítő tevő szervezeti feltételek erősítését.
A kutatási és fejlesztési feladatokat ellátó munkatársak tudományos besorolással rendelkeznek, munkájuk szervezése és értékelése a tudományos kutatás területén szokásos formában és normák szerint történik.
Az OKI kutatási, fejlesztési és innovációs feladatainak a meghatározása az intézet által 2000-ben kidolgozott és az Oktatási Minisztériummal egyeztetett középtávú – 3 éves – kutatási és fejlesztési terve alapján történik. Mivel e terv kidolgozása az én irányításom alatt zajlott, az abban foglaltak jelentős mértékben tartalmazzák vezetői-szakmai koncepciómat is, természetesen mindazokkal a kompromisszumokkal, amelyeket egy testületileg elfogadott dokumentum szükségképpen tartalmaz. Az elkövetkező időszakban ennek megfelelően az egyes szervezeti egységek feladatai a következő módon alakulnának:
A Jelentés a magyar közoktatásról c. kiadvány létrehozása. Erre 3 évenként, tág szerzői és szakértői kör bevonásával kerül sor. A megjelentetés évei közötti években a Jelentést szolgáló, annak egyes fejezeteihez kapcsolódó kutatások, a gondozott témák monitorozása, szakértői munka, adatok beszerzése és karbantartása, interim riportok készítése, továbbá oktatásügyi szakemberekkel folyó tapasztalatcserék szervezése, hálózatépítés folyik.
Helyi és intézményi szintű folyamatok elemzése. A magyar közoktatást jellemző decentralizált irányítási rendszer, az iskolai autonómia megnövekedése, a tartalmi változások felgyorsulása miatt szükséges a helyi és intézményi folyamatok rendszeres empirikus vizsgálata. A Kutatási központ három évente tervez nagyobb, kérdőíves módszerrel történő helyi és iskolai szintű adatfelvételt, amelynek során meghatározott – az OM-mel egyezetett tartalmi prioritásokat vesz figyelembe.
Adatbázisok karbantartása és fejlesztése. Szükség van a meglévő adatbázisok dokumentálására, felhasználói szintű fejlesztésére, a különböző adatbázisok összekapcsolásáre, valamint új, illetve már létező, de évenként vagy időszakonként frissített adatbázisok vásárlására.
Nemzetközi összehasonlító elemzések. E feladat nemzetközi elemzések, adatszolgáltatások folytatását, nemzetközi szervezetekkel (pl. EU, OECD, UNESCO) folyó együttműködésekből fakadó elemzési munkák elvégzését jelenti
Műveltségi területek (tantárgyak) vizsgálata (obszerváció). A PTK alaptevékenységének kiemelten fontos eleme a műveltségi területek (vagy tantárgyak) nyomon követése és a közoktatási gyakorlatban betöltött funkciójának feltárása. Az obszerváció arra irányul, hogy feltárja, az adott műveltségterület (tantárgy) tanítási-tanulási gyakorlatát milyen hazai és nemzetközi sajátosságok és trendek jellemzik, melyek e folyamat gyengeségei és erősségei, hogyan tükröződik mindez az erre irányuló empirikus és egyéb vizsgálatok tükrében.
Pedagógiai rendszerek komplex fejlesztése. A PTK alaptevékenységének kiemelkedő alapfeladata a komplex pedagógiai rendszerek fejlesztése. E tevékenység új programok és ehhez kapcsolódó tankönyvek és taneszközök létrehozását, ezek intézményi szintű kipróbálását, az ezek alkalmazásához szükséges továbbképzési programok megalkotását és elindítását jelenti. Ebbe működő bázisintézmények (óvodák, iskolák, kollégiumok) kapcsolódnak be, amelyek lehetőséget adnak a pedagógiai folyamatok feltárására és a fejlesztések nyomon követésére. A bázisintézmények kutatási-fejlesztési tevékenységébe bevonódnak a pedagógusok, a diákok és adott esetben a szülők is. Évente várhatóan két tantárgyi vagy műveltségi területen kerülhet sok 3-4 évig tartó fejlesztési program elindítására.
Tanítási-tanulási módszerek fejlesztése. A tanítási-tanulási módszerek fejlesztése, a hatékonyságot, az esélyegyenlőséget és a személyes fejlesztést biztosító didaktikai eljárások modernizációja egyenértékű a tananyag tartalmi fejlesztésével. E területen célunk a tanuláselmélet újabb tudományos felismeréseinek (pl. a konstruktív tanulás elmélete) alkalmazása, és általában a hazai tanulási-tanítási módszertani gyakorlat eredményességének erősítése.
Felnőttoktatási program és tantervfejlesztés. A tanterv, tankönyv és taneszköz rendszerfejlesztés a felnőttek iskolarendszerű általános képzése számára. Ez alapvetően a PTK-nál fentebb bemutatott modellt követi, adaptálva a célcsoport jellegzetességeihez.
A leszakadó fiatalok oktatásának vizsgálata és fejlesztése. E feladat célja olyan programok és intézményi innovációk fejlesztése, összeggyűjtése, dokumentálása és terjesztése, amelyek a leszakadás és az iskolai kudarc által leginkább fenyegetett tanulók oktatásának a fejlesztését szolgálják.
A roma kisebbség oktatásának fejlesztése. A kisebbségek közül a FKK csupán a roma kisebbséggel foglalkozik, tekintettel arra, hogy ez az a kisebbségi csoport, amelynek oktatási problémái sok szempontból kapcsolódnak az előző pontban említett tanulókéihoz. A feladat célja e kisebbség oktatásának a fejlesztését célzó programok és intézményi innovációk fejlesztése, összeggyűjtése, dokumentálása és terjesztése
A leszakadók oktatásával és a második esély iskolájával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok behozatala. A FKK fontos feladata a leszakadó és hátrányos helyzetű tanulói csoportok oktatásában eredményesnek mutatkozott nemzetközi tapasztalatok Magyarországra történő behozatala és elterjesztése
A Győrben működő információs iroda legfontosabb feladatai: (a) adatbázisok beszerzése, összekapcsolása és ezek alapján szolgáltatások biztosítása, (b) készenléti adatszolgáltatás az OM számára, (c) egyéb informatikai és információs szolgáltatások fejlesztése és biztosítása (pl. az érettségi nyilvántartással valamint a középiskolai továbbtanulási információs rendszerrel kapcsolatban.
Az Új Pedagógiai Szemle szerkesztése. Az Új Pedagógiai Szemle az OKI kiadásában megjelenő pedagógiai folyóirat az Országos Közoktatási Intézet kutatási-fejlesztési eredményeinek fontos disszeminációs csatornája is. A folyóirat terjedelmének több mint egyharmadát az OKI munkatársainak azon írásai töltik meg, amelyek az intézet K+F tevékenységének keretében született tanulmányok eredményei.
OKI honlap szerkesztése és üzemeltetése. Az OKI honlapja fontos szerepet tölt be az intézet arculatának széles szakmai nyilvánosság előtti megjelenítésében, a K+F eredmények terjesztésében. A honlap emellett fontos részt vállal a közoktatási információk terjesztésével összefüggő feladatokból azzal, hogy arról érhetők el a különböző adatbázisok (tantervi adatbank, intézmények listája, tankönyvnyilvántartás, a felvételi információs rendszer). Célja különböző nemzetközi oktatásügyi, pedagógiai adatbázisok elérésének a biztosítása és a hazai információk külföldi olvasók számára való hozzáférhetővé tétele.
Kiadói tevékenység, belső és külső kommunikáció. A tervezett tevékenység folytatja a 2000-ben megindult, az OKI kiadói tevékenységét koordináló tevékenységet, amelynek keretében koordináltabbá válik az intézeti K+F tevékenység szellemi termékeinek eljuttatása a potenciális felhasználókhoz. A kiadói tevékenység magába foglalja a saját, illetve társkiadókkal közös kiadásban megjelenő publikációk gondozását, illetve a kiadványok külső megismertetését. A KIK feladata továbbá az OKI belső elektronikus hírlevelének szerkesztése és kiadása.
A főigazgatóság közvetlenül a K+F tevékenységet szolgáló tevékenységei a következők (a) nemzetközi kapcsolatok szervezése, (b) disszeminációs tevékenység szervezése, (c) kutatási szervezési tevékenység (pl. kutatási programok nyilvántartása, monitorozása), (d) a dokumentációs és könyvtári feladatok irányítása, (e) a Közoktatási Vezetőképző Intézettel kapcsolatos feladatok ellátása, (f) az informatikai rendszer felügyelete, (h) szakértői feladatok koordinálása.
Az alapfeladatok középtávú meghatározását a tapasztalatok elemzése alapján bizonyos időszakonként célszerű felülvizsgálni.
Az alapfeladatok mellett az intézet, munkaidő-kapacitása 10%-ának erejéig, illetve többletmunkában programfinanszírozásban is ellát kutatási, szervezési és szolgáltató feladatokat.
A korábbiakban már szó volt arról, hogy az OKI megközelítésében a kutatás és a fejlesztés, továbbá az általában konkrét helyi-intézményi szintű változásokat jelentő innováció szorosan összekapcsolódik. Ez korábban is így volt, és ezt a jövőben is erősíteni szeretnénk. Ez a megközelítés eleve a gyakorlati alkalmazhatóság felé fordítja a figyelmünket.
Az eredmények gyakorlati alkalmazását – ami a pályázati kiírásnak is fontos eleme – különösen fontosnak tartjuk és (ennek egyik feltételeként) ezek széleskörű disszeminációjára törekszünk. Annak érdekében, hogy ez ne csak deklaráció maradjon, tudatosan törekszünk az ezt segítő tevő szervezeti feltételek erősítésére. Ennek érdekében a következőket tervezzük, illetve – mivel nagy részük már elindult – folytatjuk (a lista itt sem teljes körű, csupán a megközelítés szemléltetését szolgálja):
· a munkatervi tervezés során különös figyelmet fordítunk a produktumok és eredmények tervezésére
· a munkatervi tervezés során megkívánjuk a disszeminációs elemek külön történő tervezését
· minden jelentősebb feladat mellett olyan szakmai testületeket működtetünk, amelyek egyik célja az eredmények terjesztése
· az OKI honlapot interaktív kommunikációs fórummá fejlesztjük
· havi rendszerességgel olyan szakmai napot tervezünk, amelyre külső szakembereket hívunk meg és amelyre írott vitaanyagot készítünk
· tervezzük egy évente megrendezendő OKI konferenciát
· kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk az Oktatási Minisztériummal való aktív kapcsolattartásnak, abból kiindulva, hogy a minisztérium az eredmények egyik legfontosabb gyakorlati alkalmazója
· részt veszünk több olyan országos konferencia előkészítésében (pl. önkormányzati, vezetésfejlesztési, lillafüredi közoktatási stb.), amelyektől többek között az OKI-ban született eredmények terjesztését várjuk
· a kutatási programokból keletkező dokumentumokat mások számára is hozzáférhető, rendszerezett módon a könyvtárunkban tároljuk
· az OKI-ben keletkező kutatási-fejlesztési termékeket kiadói partnerrel együtt kiadjuk
· a Jelentés a magyar közoktatásról c. könyv – illetve az ahhoz kapcsolódó szakmai programok – többek között a kutatási eredmények terjesztésének a funkcióját is betölti
· a pedagógiai rendszerek fejlesztésénél a disszeminációt a rendszer részének tekintjük, ennek többféle formája épül bele az ilyen célú feladattervekbe
· a pedagógiai rendszerek fejlesztésének kiiktathatatlan részének tekintjük a bázisiskolai gyakorlati kipróbálást
· a K+F munkatársak értékelésénél kiemelt szempontnak tekintjük a publikálást és az eredmények egyéb formában való közvetlen közzétételét, terjesztését (pl. konferencia előadások)
· határozottan támogatjuk és bátorítjuk azt, hogy munkatársaink részt vegyenek az eredmények elterjesztésére is képes különböző szakmai testületek munkájában, továbbá a pedagógusok képzésében és továbbképzésében (ez szerepel munkaköri leírásukban és figyelembe vesszük munkájuk értékelésénél)
· A disszeminációs tevékenységet az intézeti költségvetésben önálló, csak erre a célra felhasználható, az éves munkaterv elfogadásával együtt elfogadott rovat szolgálja
A kutatási, fejlesztési és innovációs feladatok szervezése, az erőforrásoknak ezekhez való hozzárendelése ugyancsak az intézet középtávú kutatási és fejlesztési terve alapján történik. Ennek értelmében a K+F feladatokat ellátó munkatársak teljes munkaidő alapja három részből tevődik össze: (a) az alapfeladatok közvetlen végrehajtását szolgáló munkaidőrész (65%), (b) a munkatársak önképzését és szakmai közéletben való részvételét szolgáló munkaidőrész (25%), továbbá (c) a programfinanszírozásban végrehajtandó feladatok befogadására szolgáló munkaidőrész (10%). Az önképzést és a szakmai közéletben való részvételt szolgáló munkaidőrész hatékony felhasználását az intézet olyan belső szabályokkal biztosítja, amelyek lehetővé teszik e tevékenységeknek a belső értékelésben való folyamatos figyelembe vételét. A szakmai közéletben való részvétel olyan tevékenységeket foglal magába, mint pl. felsőoktatásban és pedagógus továbbképzésben való oktatás vagy szakmai szervezetek és testületek munkájában való részvétel. Ennek megkívánt vagy elfogadott mértéke a munkatársak különböző kategóriáinál (pl. tudományos fokozattól függően) eltérő lehet. A projektek befogadására szánt 10%-nyi munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy az OKI az alapfeladatokon túl program-finanszírozásban ellátott feladatokat is vállaljon. A projektek belső munkaidő igényének tervezésénél ezt figyelembe kell venni. Ennek során abból kell kiindulni, hogy ezek munkaidő igénye általában jóval magasabb, mint amit a fenntartott 10% megenged, ezért a szükséges többletmunka fedezetét – a 10% beszámításával – a projekttervekben kell tervezni.
Az alapfeladatok finanszírozása az intézet alapköltségvetésének K+F feladatokra fenntartott részéből történik. Ez 1999-ben és az 2000. év elején 150 millió forint volt, a 2001 év elején – az átszervezések nyomán 80 millió forint alá süllyedt. E költségvetési résznek a munkatervi feladatok közötti felosztása az OM-mel történő egyeztetés alapján, a munkatervi tervezés keretei között történik.
A fent említetten túl az intézet egyéb, a kutatási-fejlesztési tevékenységet szolgáló forrásokkal is rendelkezik, amennyiben ilyenekhez programfinanszírozási vagy pályázati keretek között hozzájut. Erre az OM 1999-ben és 2000-ben évente 60 millió forintos olyan keretet biztosított, amelynek a felosztása a munkatervi tervezési folyamat során történt meg. Ezen felül, az év közben jelentkező feladatok függvényében, egyéb hasonló források is megnyílnak, illetve ebbe nem tartoznak bele bizonyos állandóan ismétlődő, de programfinanszírozásban ellátott feladatok (pl. az Új Pedagógiai Szemle megjelentetése és az OECD-vel összefüggő tevékenységek finanszírozása).
Kutató-fejlesztő munkatárasak alkotják az OKI legfontosabb erőforrását, bennük található az intézet szellemi potenciálja. Az emberi erőforrások fejlesztése ennek megfelelően kiemelt vezetői cél. Komoly korlátokat jelent az alacsony bérezés, amelyet azonban teljesítményarányos bérkiegészítésekkel kompenzálunk. A teljesítményarányos, differenciált bérezés kiemelt vezetői cél, amelynek az elmúlt időszakban már sikerült érvényt szerezni. Ezt egy belső szabályzattal támasztja alá, amely a belső munkatársak anyagi elismeréséről szól. Ennek, valamint az éves költségvetési döntésnek megfelelően a belső munkatársak többlet- és minőségi munkájának az elismerése háromféle forrásból történik: (a) az intézeti bérmaradvány terhére történő évvégi jutalmazás, (b) az alapköltségvetés K+F hányada meghatározott arányának (1999-ben és 2000-ben 1/3, 2001-ben várhatóan 50%) konkrét feladatokhoz hozzárendelt, előre kitűzött jutalom formájában történő kiosztása, valamint (c) a programfinanszírozásban, szerződés alapján finanszírozott feladatok esetében a megbízóval szerződésben kikötött források.
Néhány ponton – a rendelkezésre álló státuskereten belül – szükséges a személyi feltételek javítása. Ilyen mindenekelőtt (a) a főállású főigazgató helyettes megbízása (várhatóan külső pályázattal), (b) bizonyos szervezeti egységeknél a K+F feladatokkal kapcsolatos szervezési feladatokat ellátó belső adminisztratív munkaerő minőségi és mennyiségi javítása, (c) főállású könyvtáros alkalmazása.
A jövőben folytatni kívánjuk a 2000. évben elkezdett intenzív továbbképzési programot, amelynek célja elsősorban a munkatársak nyelvi és informatikai, valamint a jogi-pénzügyi felkészültség javítása. A munkatársak szakmai kompetenciáinak a fejlesztését az egyik legfontosabb feladatnak tartjuk, amelynek érdekében minden lehetséges eszközt meg akarunk ragadni. A minőségi javítás egyik formája az állomány fokozatos cseréje. Bátorítani kívánjuk jól felkészült új munkatárak bekerülését az intézetbe. A K+F munkatársakkal kapcsolatban emelkedő szakmai igényt támasztunk. Új munkatárs érdemi munkakörbe csak nyilvános pályázattal kerülhet. Évente – az éves béremelés időszakában – sort kerítünk a munkatársak egyéni értékelésére, amelynek során a tudományos tevékenységeknél megszokott normákat követjük (olyan elemek értékelése, mint publikáció, fejlesztési és kutatási eredmények, a tudományos közösségen belüli szakmai elismertség stb.)
A főigazgató kinevezését követően kiemelt feladat lesz az SZMSZ felülvizsgálata. 1999 és 2000 során nagyon sok belső szervezeti változás történt, amelyek egy része az SZMSZ-ben átvezetésre került (pl. a főigazgatói titkárság hatáskörének kiterjesztése), anélkül azonban, hogy formális főhatósági jóváhagyás történt volna, másik részük még nem jelenik meg az SZMSZ-ben által (pl. az FKK kialakítása).
A várható és szükséges legfontosabb változások: (a) a korábbi kisebbségi és felnőttoktatási szervezeti egységek összevonásával létrejött FKK elhelyezése a szervezetben, (b) az elmúlt időszakban kialakult vezetési struktúra (vezetői és főigazgatói értekezletek) intézményesítése, (c) a külső szakmai kommunikáció új fórumának (Tudományos Tanács) létrehozása, (d) a munkavállalói érdekképviselet intézményesítése.
Az intézet megfelelő színvonalú működéséhez néhány ponton szükség van fejlesztésekre. Ezek részben külső támogatást, illetve az intézettől független szervek lépését igénylik. A legjelentősebbek ezek közül a következők: (a) az informatikai eszközök felújítása és pótlása, (b) az épület elektromos, informatikai és telefonos kábelezése, (c) a mail szervernek a Dorottya utcai épületbe való betelepítése, (d) a telefonhívások regisztrálására alkalmas digitális telefonközpont telepítése, (e) az épület- és vagyonbiztonság érdekében a portaszolgálat feladatinak bővítése és beléptető rendszer kialakítása, (f) a könyvtár és dokumentációs központ modernizálása.
Vezetési módszereimre az elmúlt időszakban és a jövőben is a belső szervezeti demokrácia kiemelkedő fontos értékként való kezelése jellemző. Jelentősebb döntéseket csak a vezető munkatárasaimmal való egyeztetést követően hozok, a beosztott munkatársaikkal való egyeztetést és vitát tőlük is elvárom. Nagy jelentőséget tulajdonítok a munkavállalói érdekképviseletnek, a munkavállalói igények folyamatos kifejeződésének. A vezetőktől aktív, kezdeményező és kreatív viselkedést várok.
Valamennyi munkatárstól konstruktivitást és kezdeményezőkészséget várok. Megfelelő teljesítmény és konstruktív attitűd esetén maximálisan biztosítom munkatársaimnak a tévedés lehetőségét, általában támogatom az ésszerű kockázatvállalást.
Kiszámítható szervezeti viszonyokra és minden jelentősebb terület írott szabályokkal való szabályozására törekszem. Meghatározó fontosságúnak tartom a szervezeten belüli kommunikációt, ennek korlátot kizárólag az időhiány szabhat. Alapvetően fontosnak tartom, hogy a szervezet a távollétemben is úgy működjön, mintha jelen lennék. A hatáskörök lehetőség szerinti decentralizálására törekszem.
Valamennyi munkatársat arra bátorítok, hogy közvetlenül is keresse a kapcsolatot az intézeten kívüli szervezetekkel, így a főhatóságunkkal is. Világos különbséget teszek a formális intézkedés és a kommunikatív egyeztetés között: amíg az előbbiben a szolgálati út szigorú betartását követelem meg, addig az utóbbi esetén mindenkit a közvetlen egyeztetésre bátorítok.
Nagymértékben erősíteni szeretném az intézeten kívüli szférával (kormányzati szervek, tudományos közösség, iskolai gyakorlat) való kapcsolatot. Arra törekszem, hogy az intézetben élénk és nyitott szakmai kommunikáció, a szellemi fejlődésnek kedvező vita folyjék, amelybe minél több külső partner vonódjék be.
Az intézet vezetése során arra törekszem, hogy az intézet és annak munkatársai a kormányzati szervekkel konstruktív partneri kapcsolatot alakítsanak ki és tartsanak fenn, elősegítve ezzel a kutatás és a közigazgatás közötti kapcsolatok fejlődését. Ennek érdekében a kutatási és fejlesztési tevékenység általános normáihoz igazodva és a kutatói önállóság értékéhez ragaszkodva folyamatosan figyelünk a kormányzati igények alakulására és ezeket igyekszünk beépíteni a kutatási és fejlesztési feladatok meghatározásába. Abból indulok ki, hogy a közigazgatási és a kutatási szféra alapvetően eltérő szervezeti és működési logikát követ: a kettejük közötti termékeny együttműködés és párbeszéd feltétele ennek az eltérő logikának a kölcsönös tisztelete. Ahogy a belső munkatársaktól nem fogadom el a tudományos-háttérintézeti világban hagyományosan jellemző közigazgatás-ellenességet, ugyanúgy nem fogadom el a tudományos kutatás sajátosságait figyelmen kívül hagyó közigazgatási szemléletet sem.
Az Oktatási Minisztérium és a OKI közötti kapcsolatot tekintve kiemelkedően fontosnak tartom a munkatervi tervezésről kötött megállapodásba foglalt olyan elveket, mint a kommunikatív alku vagy a megrendelői partnerség. Alapvetően fontosnak tartom a főhatósággal való rendszeres egyeztetést, személyes kapcsolatot.
Nemcsak az intézet, hanem a hazai oktatásirányítás és az Oktatási Minisztérium érdekei szempontjából is fontosnak tartom, hogy az intézet önálló arculattal rendelkezzen, ez az arculat ne olvadjon össze a minisztériuméval. Fontos, hogy az intézet munkatársai a szakmai vitákban olyan nem hivatalos véleményt is megfogalmazhatnak, amelyet egy közigazgatási tisztviselő nem tehet meg. Természetesnek és kívánatosnak tartom, hogy az intézeti anyagok – ezt lehetőség szerint mindig explicit módon jelezni is kell – nem szükségképpen tükrözik az intézetet fenntartó főhatóság véleményét. Ez a vélemény tehát eltérhet a fenntartó véleményétől, azonban nem irányulhat annak közvetlen bírálatára.
Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi együttműködés fejlesztésének, amelynek közvetlenül szolgálnia kell az intézet alapvető feladatainak a megoldását. A nemzetközi kapcsolatokat és együttműködést olyan praktikus eszköznek tekintem, amely segítségével a saját feladataink eredményesebben, jobb minőségben oldhatók meg. Igen fontosnak tartom a munkatervi tervezés és a nemzetközi kapcsolatépítés közvetlen összekapcsolását, az ezekért való felelősség szervezeti összekötését. A munkatervi tervezés során elvárjuk a nemzetközi dimenzió megjelenítését minden jelentősebb kutatási és fejlesztési feladatnál.
A már kialakult gyakorlat alapján is hangsúlyozom, hogy a nemzetközi kapcsolatokat erre irányuló önálló stratégiának kell vezérelnie, amelyet az intézeti kommunikáció valamennyi fontosabb fórumán meg kell vitatni, és amelyet rendszeresen felül kell vizsgálni. E stratégia implementálásának egyik fontos eleme az utazások tervezése és az utazások során szerzett tapasztalatok és tudás hasznosítása. Ennek érdekében folyamatban van az úti jelentések intraneten való közzététele feltételeinek a megteremtése.
A nemzetközi stratégiánk értelmében bizonyos nemzetközi kapcsolatok kiemelt támogatást élveznek. Ilyenek például (a) az Európai Unió Bizottsága által támogatott szervezetekhez és programokhoz való kapcsolódás, (b) a kormányszintű bilaterális egyezményekhez kötődő programokban való részvétel, (c) az OECD kapcsolatok és (d) különösen a hosszú távú költségvetési elkötelezettséget is magába foglaló CIDREE kapcsolat.
A nemzetközi stratégia végrehajtását az intézeti költségvetésben önálló, csak erre a célra felhasználható, az éves munkaterv elfogadásával együtt elfogadott rovat szolgálja.
A korábban már jelzetteknek megfelelően kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk külső szakmai kapcsolataink fejlesztésének, ezen belül mindenekelőtt a következőekkel: (a) a közigazgatási-kormányzati szféra, (b) a neveléstudományi és más tudományágakhoz kötődő tudományos közösség, (c) az iskolai gyakorlat valamint (d) a pedagógiai szolgáltatások.
A külső visszajelzések erősítése és saját önértékelésünk javítás érdekében Tudományos Tanácsot kívánunk létrehozni, amely az intézet és a szakmai környezet közötti kommunikáció és vita fóruma.
Az együttműködés és információcsere javításra, ahol lehetséges formalizált együttműködési megállapodások megkötésére törekszünk a többi országos szintű közoktatást szolgáló kutatási, fejlesztési, innovációs és szolgáltató tevékenységet folytató szervezettel. Erős meggyőződésem, hogy a kooperativitás jelentős energiákat szabadíthat fel.
Budapest, 2001 január 12.
Halász Gábor
mb. Főigazgató